Ez már a második netzárlatom, az elsőt június 10-től 14-ig tartottam,
szintén öt napig. Öt nap, az ugye semmi? Tulajdonképpen igen. Bár
jutott már eszembe, hogy „vajon hány mailem érkezett hétfő óta?”,
olyanra sose gondoltam, hogy lemaradhatok valamiről a gép nélkül töltött
napok alatt. Olyan is előfordult már, hogy fel akartam adni. És ami az
elképesztő, nem azért adtam volna fel, hogy felnézzek szjgerre, hanem,
hogy kinyomtassam Avril Lavigne - Everybody Hurts -jének dalszövegét. De
visszatérve az eredetihez, minek is gépezzek? Hogy barátfelkéréseket
utasítsak vissza, vagy fogadjak el? Hogy virtuálisan kiabáljak a
szerkesztőségemmel, amiért késik egy-egy cikk? Ugyan már. Van jobb
dolgom. Lekopott a körömlakkom, és kipróbálom az új neonrózsaszínt.
Kiolvasok egy könyvet, mondjuk a Marley & Mit. Olvasgatom a
fizikakönyvet, majd matekfeladatokat oldok (igen, tudom, hogy nem vagyok
normális). A suliújság cikkeit hétfőig lehet beküldeni, akkor miért
nézzem meg napokkal hamarabb, mennyi érkezett be? Miért ne érnék rá,
vasárnap megnézni, vagy hétfőn?Szjger. Valószínűleg bejelöltek páran, valaki hozzászólt a
profilomhoz, és ahogy szokott, lesz egy csomó meghívóm mindenféle
csoportba, és szavazásokra. Na, ezt nem gond, ha kihagyom, az engem
bejelölő személyek meg majd várnak. Ami viszont sokkolt az öt nap alatt,
az a YouTube hiánya. Nem tudok új Avril Lavigne klipeket nézni… :( Ez
azért jobban hiányzik, mint a közösségi. DE, kibírom, végül is, erős
vagyok.
Ha csak egy offline napomról kell beszámolnom, bátran írhatom, nem
borult fel a napirendem, attól, hogy nem neteztem. Zenehallgatás,
olvasás, TV, rajzolás, matek feladatok megoldása, evés, és maximálisan
eredménytelen „gitározni tanulás”, már ha annak lehet nevezni, amit
műveltem. Bááár, sikerélmény, hogy egymás után két akkordot gyorsan le
tudok fogni. Wow. Határozottan fejlődőképes vagyok. De hogyan is
jutottam el a netzárlattól, odáig, hogy nem tudok gitározni? Gőzöm
sincs. De ígérem, majd hozok egy gitáros bejegyzést is. :)
Akkor összegezve:
Szjger: 10/4 - Attól függetlenül, hogy azt hittem ez fog szinte a
legjobban hiányozni, ez csöppet sem volt így, bár néha kicsit kíváncsi
voltam, mi történhetett.
G-mail: 10/7 - Az első napon, és az utolsót hiányzott csak, de akkor
se érzetem visszatarthatatlan vágyat, hogy csekkolhassam. (azért arra
kíváncsi vagyok, hogy hányan tartották be a határidőt, és küldték be a
cikket, de végül is, még van idő hétfőig)
YouTube: 10/7 - Ez is eleinte hiányzott legjobban, aztán feledésbe merült.
Lyrics-os oldalak: 10/9 - Ez hiányzott a legjobban, ami talán kissé
nevetséges, de maximálisan igaz is. Hiába törődtem bele a sorsomba, hogy
nem nyomtathatok, azért hiányzott.
Azenblogom: 10/2 - Szinte egyszer se jutott eszembe, és akkor se
hiányoltam, hanem szimplán eszembe jutott, hogy vajon hányan szavaztak?
Semmi több.
Word: 10/10 - Hiába netzárlat a projekt neve, úgy gondoltam, inkább
lemondok egyszerűen a gépről, mert ha wordben dolgozok, az is
tulajdonképpen olyan, mintha neteznék, hiszen az internetes
tennivalóimat csinálom, pl.: ezt a bejegyzést írom, ami felkerül majd a
weboldalamra. De ez hiányzott, mert fix, hogy most jutottak eszembe
klassz könyv ötletek, és bejegyzések, de kénytelen voltam a dolgok nagy
részét egyszerűen füzetbe írni.
Ismered azt az
érzést, amikor minden vágyad, hogy észrevegyen, hogy hozzádszóljon?
Mikor idegrohamokkal küszködsz, mert, bár fent van msn-en, nem ír rád,
és bár két paddal melletted ül, mégsem beszélget veled? Mégis miért
beszélne, azon kívül, hogy osztálytársak vagytok, hiszen ő nem tudja,
mit érzel iránta. És vajon mi lenne, ha tudná? Viszonozná? Vagy nem?
Hidd el, attól hogy ő a fiú, nem feltétlenül kell neki kezdeményezni, te
is kezdhetsz! És mi van, ha nem is akar kezdeményezni? Azt hiszem, ha
az első kérdésre igennel feleltél, akkor a többi sem idegen. És mint már
írtam, kezdeményezhetsz te is! Nyilván nem sokan mernének odamenni a
fiúhoz és randit kérni tőle, nem is mondom, hogy tedd ezt. Ne csinálj
úgy, mint akinek tetszik, de ne is tegyél úgy, mint aki magasról tesz
rá. Legyél, aki vagy! Ha megszeret, akkor magad miatt szeressen, ne
azért, mert jól áll a miniszoknya!
A kapcsolatépítés legfontosabb alappillérei közül kettőt emelnék ki:
Kommunikáció
Legyél kellemes társaság, akivel szívesen beszélget. Ne
félj odamenni hozzá! DE! Ami nagyon fontos: jól válogasd meg, hogy miről
kezdesz vele társalogni! Ezt nem úgy értem, hogy előre találd ki a
témákat, vagy „írd meg előre a forgatókönyvet”. Nem támogatom ezt a
megoldást. Ne találd ki, hogy miről fogtok beszélgetni, inkább azon
gondolkodj el, hogy melyek azok a témák, melyeket jobb kerülni. Tudod,
olyanokra gondolok, amelyek leleplezhetnek. Például ne kérdezd meg, hogy
jár-e valakivel. Ne érdeklődj a volt, - vagy jelenlegi barátnője után,
mert 1. biztosan nem érdekel, 2. nagyon átlátszó. Megkérdezed van-e
barátnője - ezzel valami olyat kérdezel igazából, hogy: ha nincs
barátnőd, nem próbáljuk meg? A fiúk nem értenek a lányok nyelvén, de ezt
a trükköt jól ismerik. Olyan témákat válassz, amiről lazán tudtok
beszélgetni, ami elfeledteti vele, hogy veled beszél (mivel ez nem
gyakori, lehet, hogy kicsit fura neki), és inkább olyan számára, mintha
csak egy haverjával dumálna.
Lény önmagad!
Ezt már leírtam, de ha tetszel neki, akkor úgy szeretett
beléd, ahogy vagy! Nem akarja, hogy megváltozz. És ne is akarj más
lenni. Ne akarj egy perc alatt „megadögös” csajjá válni. Nem kell
bőrtop, miniszoknya, lakkcsizma és full smink, hidd el, azzal akár
tizenhárom éves vagy, akár tizennyolc, csak beégsz, és inkább nem írom
le, miket mondhatnak rád, ha ebben a szerkóban jelensz meg a suliban
(arról nem is beszélve, hogy így valószínűleg meglátogatod aznap az
igazgatót). Legyél visszafogottan lenyűgöző. A tekinteted, megjelenésed
sugalljon magabiztosságot (akkor is, ha ez nem igaz). Adj neki
lehetőséget, hogy megismerjen, s rájöjjön, hogy egy nagyon értékes és
kedves lány vagy.
- Mosolyogj rá kedvesen, de visszafogottan, szinte észrevehetetlenül, akár úgy, hogy csak a szemedből lehessen kiolvasni a derűt.
- Testbeszéddel is ki lehet mutatni az érzelmeket, bár, hogy a fiú megérti-e, vagy egyáltalán észreveszi-e, azt nem lehet tudni. Csavargasd egy hajtincsedet, vagy billentsd oldalra a fejed…
- Légy kellemes társaság, akivel szívesen, és fesztelenül beszélget! Segíts neki, kérj tőle tanácsot, kérdezősködj, hogy lássa, hogy érdekled (de ő ezt még nem úgy fogja fel, hogy tetszel neki), és hagyd, hogy kérdezősködjön!
- Nevess a poénjain!
- Próbálj szemkontantust teremteni vele. Talán értékeli majd, hogy elkaptad a pillantását…
- Ne bújj el/fuss el ha meglátod!
- Ne járj lehajtott fejjel ha a közelben van!
- Ne kérdezgesd a barátnődtől, hogy: „Ide néz?” „Itt van?” „Már elment?” „Látott?”….!
- Ne dadogj, ha vele beszélsz, legyél olyan, mint egy „normális” helyzetben!
- Ne legyen üldözési mániád! Nem a pasid, hogy ki legyél akadva minden lányra aki felé néz! Ne idegesítsd magad ilyen ostobaságokkal! És a barátnőd sem valószínű, hogy élvezi az álproblémáidat hallgatni!
- Ne áruld el senkinek a legjobb barátnődön (és a szüleiden, tesódon) kívül, hogy tetszik!
- Ne mesélj neki a volt barátodról!
- Ne kérd meg a barátnőidet, hogy hozzanak össze vele!
- Ne beszélj vele tipikus lányos témákról, mint a kézimunka, kisbabák, frizura, pláza….
Ez csak egy kis „falatka” volt a „jó-rossz” listáról, de
szerintem éppen elég ahhoz, hogy elfoglald magad! Biztos vagyok benne,
hogy nehezebb lehet ezeket a „szabályokat” betartani nektek, mint nekem
megírni.
És ha a fiú mégse kapcsol? Akkor ez van! Talán nem is
egymásnak teremtettek titeket, talán nem is tetszel neki, és talán ő sem
neked. Lehet, hogy amíg mindent megteszel azért, hogy beléd szeressen, a
tudatod alatt végig elismered, hogy ez az egész hülyeség, és csak egy
kis szórakozás. De ha mégis tetszik, és te is neki (és ebben 100% biztos
vagy), akkor nem tekintheted a dolgot egyszerűen szórakozásnak! Ne törd
össze a szívét, hiszen te biztosan nem tudnád elviselni, ha ez veled
történne!
Valamit ne feledj el! Ha még nem talált rád a szerelem,
és te sem találtad meg, nem kell erőltetni! Ne bánd, hogy szingli vagy,
inkább tanulj meg örülni neki! Egyedül is sok vidámság várhat rád,
elkötelezettségek nélkül. Sokkal több lesz a szabadidőd, többet lehetsz a
családoddal és a barátaiddal!